Fejlesztések folynak az oldalon — előfordulhat, hogy rövid időre nem lesz elérhető, de hamar helyreáll. Köszönjük a türelmedet! 🙏
Ugrás a tartalomhoz
Fekete gyémántok (1976) poszter

Fekete gyémántok (1976)

Fekete gyémántok

Berend Iván mérnöki tehetségét a bányászat fejlesztésére kívánja fordítani a 19. század iparosodó Magyarországán. Szakmai törekvései során egyre szorosabb kapcsolatba kerül a vagyonos és befolyásos Kaár családdal, ami alapvetően megváltoztatja társadalmi pozícióját. A bondavölgyi szénbányák kiaknázása nemcsak üzleti, hanem magánéleti konfliktusokat is szül, különösen amikor a romantikus vonzalom keresztezi a gazdasági érdekeket. A történet a polgári szalonok intrikái és a bányászat kemény valósága között egyensúlyozva mutatja be Iván küzdelmeit. Várkonyi Zoltán rendezése éles vizuális kontrasztokra épít a fővárosi arisztokrácia fényűző szalonjai és a bányászközeg nyers realitása között. Huszti Péter és Sunyovszky Szilvia párosa visszafogott gesztusokkal ábrázolja a korszellem által korlátozott érzelmeket, elkerülve a túlzó teátralitást. Haumann Péter karakterformálása domináns hangsúlyt ad a cselekmény üzleti, manipulatív vonalának, miközben a dialógusok a feszültség csendes építését szolgálják a grandiózus akciójelenetek helyett.

Berend Iván mérnök a szénbányák mélyén és a pesti elit szalonjaiban egyaránt kénytelen megküzdeni a korabeli társadalom manipulatív erőivel.

1976 2 óra 46 perc Magyar szinkron 7.3 51 megtekintés

Közösségi értékelés

A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.

Leírás

Berend Iván tehetséges bányamérnök célja a szénkitermelés modernizálása, ám tervei hamar összefonódnak a tőkeerős Kaár család üzleti spekulációival. A 19. századi környezetben kibontakozó cselekmény a szakmai ambíciók és a romantikus vonzalmak összeütközését helyezi fókuszba.

Kritika

Várkonyi Zoltán rendezése éles vizuális kontrasztokra épít a fővárosi arisztokrácia fényűző szalonjai és a bányászközeg nyers realitása között. Huszti Péter és Sunyovszky Szilvia párosa visszafogott gesztusokkal ábrázolja a korszellem által korlátozott érzelmeket, elkerülve a túlzó teátralitást. Haumann Péter karakterformálása domináns hangsúlyt ad a cselekmény üzleti, manipulatív vonalának, miközben a dialógusok a feszültség csendes építését szolgálják a grandiózus akciójelenetek helyett.

Streaming 6 0 hivatalos · 6 felhasználói

Röviden

Megjelenés
1976
Hossz
2 óra 46 perc
Rendező
Zoltán Várkonyi
Értékelés
7.3 / 10
Eredeti cím
Fekete gyémántok

Kategóriák

1976 Romantikus Dráma

Rendező(k)

Kinek ajánljuk?

A kosztümös történelmi drámák és a klasszikus magyar filmművészet kedvelőinek ajánlott, akik értékelik a komplex társadalmi hátteret felvonultató történeteket. Kifejezetten érdekes lehet azoknak, akik szerették Várkonyi Zoltán más, hasonló korszakban játszódó Jókai-adaptációit, mint az Egy magyar nábob vagy a Kárpáthy Zoltán.

Gyors tények

  • Megjelenés éve: 1976
  • Rendező: Várkonyi Zoltán
  • Műfaj: Dráma, Romantikus
  • Főszereplők: Huszti Péter, Sunyovszky Szilvia, Haumann Péter
  • Helyszín: 19. századi Magyarország
  • Értékelés: 7.3/10 (IMDb)

Miért érdemes megnézni?

  • Várkonyi Zoltán precíz rendezői látásmódja a 19. századi miliő bemutatásában.
  • Huszti Péter és Haumann Péter hiteles, teátralitástól mentes színészi játéka.
  • A bányászati technológia és az arisztokrata életmód közötti éles vizuális kontraszt.
  • Az üzleti manipulációk és a személyes érzelmek feszültségének intelligens ábrázolása.

Érdekességek

  • A film cselekménye Jókai Mór 1870-ben megjelent regényén alapul.
  • Várkonyi Zoltán rendező pályafutása során több nagyszabású Jókai-adaptációt is készített.
  • A cím a szénre utal, amely a 19. századi iparosodás legértékesebb nyersanyagának, fekete gyémántjának számított.
  • Koncz Gábor és Szabó Sándor is fontos mellékszerepekben tűnnek fel a produkcióban.

Kiemelkedő tények

A produkció nagy hangsúlyt fektetett a bányászati környezet és az arisztokrata enteriőrök kettősségének hiteles ábrázolására.
A cselekmény szorosan követi a polgárosodó 19. századi Magyarország gazdasági konfliktusait.
A filmalkotás egyaránt ötvözi a romantikus szálakat a korabeli kapitalizmus üzleti mechanizmusaival.

Ajánló

További 1976-os filmek Összes 1976-os film

Kapcsolódó tartalmak

Gyakran Ismételt Kérdések

A film a 19. századi Magyarországon, a formálódó iparosodás idején játszódik, a bányák környezetében és a fővárosi szalonokban.
A tartalom kizárólag legális forrásból nézhető meg: streaming-szolgáltatóknál (pl. Netflix, HBO Max, Disney+), moziban vagy digitális videótékában. A MeTa4 adatlap-oldal, lejátszást nem kínál — az aktuális legális elérhetőséget az adatlap „Hol nézhető?” blokkja mutatja.
A dráma Berend Iván bányamérnök szakmai és magánéleti küzdelmeit követi nyomon, miközben sorsa összefonódik a befolyásos Kaár család gazdasági érdekeivel.
A produkció egy kosztümös történelmi dráma romantikus elemekkel, amely egyaránt bemutatja az üzleti intrikákat és a szerelmi konfliktusokat.