Orfeusz (1950)
Orpheus
Jean Cocteau háború utáni Párizsba helyezi a klasszikus görög mítoszt, ahol az ünnepelt költő, Orfeusz egy kávéházi incidens során találkozik a titokzatos Hercegnővel. A fekete Rolls-Royce-szal közlekedő, halált megtestesítő nő magával ragadja a férfit, aki az autós rádióból sugárzott kriptikus üzenetek megszállottjává válik. Amikor Orfeusz feleségét, Euridikét a Hercegnő csatlósai átviszik a tükrökön túli alvilágba, a költő Heurtebise, a rejtélyes sofőr segítségével indul a megmentésére. A romos Saint-Cyr katonai akadémia díszletei között játszódó történet az alkotói lét és a mulandóság viszonyát vizsgálja.
Halálos vonzalom és kriptikus rádióüzenetek kísérik Orfeusz útját a tükrökön túli, háború utáni párizsi alvilágban.
Streaming 12 10 hivatalos · 2 felhasználói
A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)
Felhasználók által beküldött linkek
2
A közösségi linkek a fiókodhoz tartoznak
A kedvenceid, a műfajaid és 47 101 film és sorozat közösségi stream-linkjei mind a fiókodban gyűlnek — minden tetted számít. A linkek belépés után láthatók; egy kattintással megőrzöd, és nem veszíted el.
- A közösség stream-linkjeinek megtekintése és beküldése
- Kedvencek, figyelőlista, értékelések
- Személyre szabott film- és sorozatajánlások
Ingyenes örökre · nincs spam · nem posztolunk a nevedben · Már van fiókom
Közösségi értékelés
A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.
Kommentek
Leírás
Jean Cocteau 1950-es alkotása a görög mítoszt az ötvenes évek Párizsába helyezi. Orfeusz a tükrökön keresztül lép be az alvilágba, hogy szembenézzen a Halállal és megmentse Euridikét.
Kritika
Trailer — Orfeusz (1950)
A(z) Orfeusz (1950) (1950) hivatalos előzetese. Műfaj: Dráma, Romantikus, Fantasy.
Filmzene (1)
Röviden
- Megjelenés
- 1950
- Hossz
- 1 óra 35 perc
- Rendező
- Jean Cocteau
- Értékelés
- 8.0 / 10
- Eredeti cím
- Orpheus
Rendező(k)
Kinek ajánljuk?
Az európai művészfilmek, a francia szürrealizmus és az 1950-es évek filmművészete iránt érdeklődő nézőknek. Ideális választás azoknak, akik kedvelik Ingmar Bergman 'A hetedik pecsét' vagy Luis Buñuel 'Az andalúziai kutya' című alkotásainak vizuális és tematikus világát.
Gyors tények
- Jean Cocteau orfikus trilógiájának második része.
- A Halál hercegnője egy fekete Rolls-Royce-szal közlekedik a filmben.
- Az alvilági jeleneteket a bombatalálatot kapott Saint-Cyr katonai akadémia romjainál forgatták.
- A rádióból szóló kódolt üzenetek a londoni BBC második világháborús adásaira utalnak.
- A tükrön való áthaladást folyékony higannyal és elforgatott kamerával oldották meg a készítők.
- Jean Marais a rendező, Jean Cocteau korábbi élettársa és állandó alkotótársa volt.
Miért érdemes megnézni?
- Különleges, számítógépes animáció nélküli vizuális effektjei, például a higanytükör miatt.
- A görög mitológia és a háború utáni francia kávéházi kultúra egyedi ötvözéséért.
- María Casares hűvös, modern Halál-ábrázolása miatt.
- A francia szürrealista filmtörténet egyik legmeghatározóbb, stílusteremtő formanyelvéért.
- A költői lét és a halandóság kapcsolatának szimbolikus, mégis feszült bemutatásáért.
Érdekességek
- Cocteau eredetileg Greta Garbót képzelte el a Hercegnő szerepére, de a színésznő visszautasította az ajánlatot.
- A filmbéli alvilág bürokratikus, rideg működése Franz Kafka regényeinek atmoszféráját idézi meg.
- A visszajátszott felvételek miatt a színészeknek meg kellett tanulniuk bizonyos mozdulatokat, például a járást visszafelé is előadni.
- A film ikonikus tükör-motívuma Cocteau 1930-as, A költő vére című korábbi filmjéből tér vissza kidolgozottabb formában.
Kiemelkedő tények
- A film premierje 1950 szeptemberében volt a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol megkapta a Nemzetközi Kritikusok Díját.
- Georges Auric zeneszerző kifejezetten a film ritmusához és Cocteau vizuális vágásaihoz igazította a kísérőzenét.
- A produkció a Brit Filmintézet (BFI) kritikusainak szavazásain többször is bekerült a filmtörténet legfontosabb alkotásai közé.
