Fekete szem éjszakája (1959)
La belle et le tzigane
A Fekete szem éjszakája egy 1959-es francia-magyar koprodukció, amelyben a polgári nyugati és a hagyományos roma kultúra találkozik. A történet középpontjában egy francia nő és egy fiatal cigányzenész áll, akiknek eltérő társadalmi háttere azonnali feszültséget generál a kibontakozó románc során. Márton Keleti és Jean Dréville közös rendezése a szabadságvágyat és a közösségi hagyományokhoz való ragaszkodást állítja szembe egymással. A cselekmény nagyrészt szabadtéri, zenei betétekkel átszőtt jeleneteken keresztül mutatja be a két világ közötti áthidalhatatlan távolságot. A két eltérő rendezői stílus, Márton Keleti hazai rutinja és Jean Dréville francia látásmódja nem alkot teljesen koherens egységet, ami rányomja bélyegét a narratíva ívére. Nicole Courcel és Gyula Buss párosa ugyan vizuálisan erős a vásznon, de a forgatókönyv kulturális sztereotípiái gyakran beárnyékolják a színészi játék mélységét. A technikai megvalósítás, különösen a színpadias kültéri jelenetek rögzítése, ma már inkább érdekes kordokumentumként értelmezhető, mintsem feszes romantikus drámaként.
Társadalmi és kulturális szakadékok nehezítik egy francia nő és egy fiatal cigányzenész kibontakozó kapcsolatát a késő ötvenes évek vidéki miliőjében.
Streaming 1 0 hivatalos · 1 felhasználói
Felhasználók által beküldött linkek
1
A közösségi linkek a fiókodhoz tartoznak
A kedvenceid, a műfajaid és 47 497 film és sorozat közösségi stream-linkjei mind a fiókodban gyűlnek — minden tetted számít. A linkek belépés után láthatók; egy kattintással megőrzöd, és nem veszíted el.
- A közösség stream-linkjeinek megtekintése és beküldése
- Kedvencek, figyelőlista, értékelések
- Személyre szabott film- és sorozatajánlások
Ingyenes örökre · nincs spam · nem posztolunk a nevedben · Már van fiókom
Közösségi értékelés
A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.
Kommentek
Leírás
A dráma egy határokon és kultúrákon átívelő, nehézségekkel teli kapcsolatot mutat be. Két eltérő származású fiatal küzd a saját boldogságáért, miközben a hagyományokhoz való ragaszkodás mindkettőjüket próbára teszi.
Röviden
- Megjelenés
- 1959
- Hossz
- 1 óra 38 perc
- Rendező
- Márton Keleti, Jean Dréville
- Értékelés
- 3.2 / 10
- Eredeti cím
- La belle et le tzigane
Rendező(k)
Kinek ajánljuk?
Elsősorban a klasszikus európai mozi és a régi koprodukciós alkotások kutatóinak, valamint a társadalmi drámák kedvelőinek ajánlott. Hangulatában az ötvenes évek végi műveihez közelít, így azoknak lehet érdekes, akik a kultúrák találkozásáról szóló archív filmeket keresik.
Gyors tények
- Francia-magyar koprodukcióban készült 1959-ben.
- A filmet a francia Jean Dréville és a magyar Márton Keleti közösen jegyzi.
- A cselekmény a társadalmi és kulturális különbségekre fókuszál.
- A nemzetközi szereplőgárdát Nicole Courcel, Jacques Dacqmine, Gyula Buss és Colette Deréal alkotja.
- A film eredeti, francia nyelvű címe La belle et le tzigane.
Miért érdemes megnézni?
- Ha érdekelnek a korszak ritka nemzetközi filmes koprodukciói.
- A két teljesen eltérő rendezői stílus, a magyar és a francia látásmód találkozása miatt.
- A korabeli szabadtéri forgatások és a hagyományos zenei motívumok miatt.
- Ha a társadalmi korlátokba ütköző, kultúraközi párkapcsolati drámákat kedveled.
Érdekességek
- A film ritka példája a francia és a magyar filmgyártás korai együttműködésének.
- A produkciót eltérő kulturális háttérrel rendelkező stábtagokkal forgatták, ami komoly koordinációs kihívást jelentett Jean Dréville és Márton Keleti számára.
- Az alacsony nézői értékelések ellenére a film a maga korában egyedi vállalkozásnak számított a témaválasztását tekintve.
- Nicole Courcel és Jacques Dacqmine jelenléte erős nyugati jelleget kölcsönzött a helyi témájú drámának.
Kiemelkedő tények
- Márton Keleti a korszak egyik legfoglalkoztatottabb magyar filmrendezőjeként vett részt a projektben.
- A történet központi eleme a polgári és a tradicionális roma kultúra vizuális és zenei szembeállítása.
- A produkció színes nyersanyagra forgott, ami az 1950-es évek végén komoly költségvetési döntést jelentett az európai filmgyártásban.
