Fejlesztések folynak az oldalon — előfordulhat, hogy rövid időre nem lesz elérhető, de hamar helyreáll. Köszönjük a türelmedet! 🙏
Ugrás a tartalomhoz
A nimfomániás 2. rész (2013) poszter

A nimfomániás 2. rész (2013)

Nymphomaniac: Vol. II

Joe (Charlotte Gainsbourg) folytatja éjszakai vallomását az ismeretlen Seligmannak (Stellan Skarsgård): a szexuális érzéketlenség eluralkodása után a testi fájdalomban keres ingert, majd fokozatosan a törvény határain is túlra sodródik. A fiatal Joe emlékei (Stacy Martin) és Jerome (Shia LaBeouf) visszatérő alakja végig szövik a visszaemlékezés szövetét, míg a vallomás egy váratlan zárójelenetben kérdőjel mögé rejtőzik. Lars von Trier nem enged fellélegzést: a második rész komorabb, szikárabb, és sokkal kevesebb iróniával terhelt, mint az előző felvonás. Charlotte Gainsbourg szenvtelen, kiégett játéka tartja össze azt, ami képileg szét akarna esni: a von Trier-i hideg kamera közel marad az archoz, és nem hagy kibújni a konfrontáció elől. A Seligman által kínált irodalmi és kulturális párhuzamok — amelyek az első részben még humoros ellenpontot adtak — itt egyre nyilvánvalóbban távolodnak Joe valóságától, és ez a rés drámaian mélyül a végkifejletig. Von Trier ezúttal a provokációt eszközként, nem öncélként kezeli: a sadomazochizmus jelenetei az érzelmi összeroppanás vizuális metaforái, nem szenzációhajhászás. Az első résztől eltérően a humor szinte teljesen eltűnik, és ez pontos döntés.

Joe vallomásának második fele ott veszi fel a fonalat, ahol az érzéketlenség átvette az öröm helyét — és már nincs visszaút.

2013 2 óra 3 perc Magyar felirat 6.7 78 megtekintés

Közösségi értékelés

A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.

Leírás

A Nymphomaniac második részében Joe (Charlotte Gainsbourg) élete komorabb fejezeteit tárja fel Seligmannak (Stellan Skarsgård): az érzelmi kiégés után a testi fájdalomban, majd a bűnözésben keres kiutat. A vallomás egy váratlan zárlattal ér véget, amely az egész dilógiát utólag átértelmezi.

Kritika

Charlotte Gainsbourg szenvtelen, kiégett játéka tartja össze azt, ami képileg szét akarna esni: a von Trier-i hideg kamera közel marad az archoz, és nem hagy kibújni a konfrontáció elől. A Seligman által kínált irodalmi és kulturális párhuzamok — amelyek az első részben még humoros ellenpontot adtak — itt egyre nyilvánvalóbban távolodnak Joe valóságától, és ez a rés drámaian mélyül a végkifejletig. Von Trier ezúttal a provokációt eszközként, nem öncélként kezeli: a sadomazochizmus jelenetei az érzelmi összeroppanás vizuális metaforái, nem szenzációhajhászás. Az első résztől eltérően a humor szinte teljesen eltűnik, és ez pontos döntés.

Trailer — A nimfomániás 2. rész (2013)

A(z) A nimfomániás 2. rész (2013) (2013) hivatalos előzetese. Műfaj: Dráma.

Filmzene (10)

The Little Organ Book: Ich Ruf Zu Dir, Herr Jesu Christ
Mads Hock · The Little Organ Book: Ich ruf zu dir, Herr Jesu Christ, BWV 639
Das Rheingold, Scene III: Verwandlungsmusik
Staatsorchester Stuttgart · Das Rheingold, WWV 86A, Act III, Scene 1: "Riesenwurm winde sich ringelnd" (Alberich, Loge, Wotan)
Sonata for Violin and Piano in A major
Henrik Dam Thomsen and Ulrich Staerk · Sonata for Violin and Piano in A Major: I. Allegro ben moderato
Für Elise (Bagatelle No. 25)
Balázs Szokolay · Fur Elise
Lascia ch'io pianga
Tuva Semmingsen and Barokksolistene · Laschia Ch'io Pianga
Requiem, K. 626: Introitus
Slovak Philharmonic Orchestra and Chorus
Burning Down the House
Talking Heads · Burning Down the House (2003 Remaster)
Hey Joe
Charlotte Gainsbourg
The Little Organ Book
Miklós Spányi · Orgelbüchlein (Little Organ Book), BWV 614: New Year - Das alte Jahr vergangen ist
Requiem Aeternam
London Festival Orchestra · Mozart: Requiem In D Minor, Introitus: Requiem Aeternam

Streaming 28 18 hivatalos · 10 felhasználói

Magyarországon jelenleg nem elérhető legálisan. Külföldön az alábbi szolgáltatóknál nézhető — VPN-nel vagy ottani előfizetéssel hozzáférhető:

A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)

Röviden

Megjelenés
2013
Hossz
2 óra 3 perc
Rendező
Lars von Trier
Értékelés
6.7 / 10
Eredeti cím
Nymphomaniac: Vol. II

Kategóriák

2013 IMDb 6.7 Dráma

Rendező(k)

Kinek ajánljuk?

Azoknak ajánlott, akik nyitottak a slow-cinema hagyományából táplálkozó, konfrontatív európai drámákra, és nem riadnak vissza explicít tartalmaktól. Von Trier más filmjeit — Melankólia, Antikrist — kedvelők számára ismerős lesz a hideg, precíz képvilág és a morálisan kényelmetlen végkicsengés. Ez nem szórakoztatás, hanem konfrontáció.

Gyors tények

  • Rendező: Lars von Trier — a dán filmtörténet egyik legtöbbet vitatott alkotója
  • Charlotte Gainsbourg és Stacy Martin együtt játsszák Joe-t: felnőtt és fiatal kori énjét
  • Stellan Skarsgård a könyvek között élő Seligmant alakítja, aki Joe vallomásának hallgatója
  • Shia LaBeouf Jerome szerepében tér vissza a második részben
  • IMDb-értékelés: 6.7/10
  • A film két részben jelent meg; a második felvonás komorabb és szikárabb az elsőnél
  • Charlotte Gainsbourg korábban Lars von Trier Antikristjában (2009) is főszerepelt

Miért érdemes megnézni?

  • Charlotte Gainsbourg pályájának egyik legmegterhelőbb és legemlékezetesebb alakítása
  • Von Trier klinikus, hideg képnyelve vizuálisan is egyedi élményt teremt
  • A Seligman–Joe párbeszédek ironikus rétege intellektuális párbeszédet nyit a szexualitásról és az elbeszélés megbízhatóságáról
  • A zárójelenet az egész dilógiát utólag átírja — ritka dramaturgiai bravúr
  • Az első résszel együtt nézve koherens, lezárt kettős portré egy nő életéről
  • Provokál, de nem céltalanul: a film komolyan veszi a női önpusztítás és vágy kérdéseit

Érdekességek

  • Lars von Trier mindkét részt egyszerre forgatta — a dilógia egyetlen összefüggő gyártási folyamat eredménye
  • A film mozis változata rövidebb a rendezői változatnál; egyes jelenetek csak az utóbbiban láthatók
  • Charlotte Gainsbourg és Lars von Trier az Antikrist (2009) óta visszatérő alkotói párost alkot
  • Stellan Skarsgård von Trier több korábbi filmjében is szerepelt, köztük a Hullámtörőben

Kiemelkedő tények

Charlotte Gainsbourg felnőtt Joe-ként a visszaemlékezések elbeszélőjeként és szenvedő alanyaként is jelen van — kettős jelenlét egyetlen szerepben
A film fejezetekre osztott struktúrája tudatos irodalmi hivatkozás, von Trier explicit szerzői gesztusa
Seligman alakja nemcsak hallgatóként, hanem kulturális értelmezőként is funkcionál — egészen a zárójelentig

Ajánló

További 2013-os filmek Összes 2013-os film

Kapcsolódó tartalmak

Gyakran Ismételt Kérdések

Igen — a két rész egyetlen történet két fele. Joe vallomása az első résszel kezdődik, és a folytatás közvetlenül ott veszi fel a fonalat. A második rész önmagában kevésbé érthető az előzmények nélkül. Mindkét rész elérhető az M4-en.
A második részt sokan keményebbnek és befogadhatatlanabbnak találták az elsőnél. A nézők egy része az explicít tartalmak miatt értékelte alacsonyabban, míg a filmkritikusok általában pozitívabban fogadták, mint az átlagos IMDb-szám sugallja.
A film felnőtt közönségnek szól, szexuális és erőszakos jelenetekkel. A mozis változat enyhébb a rendezői verziónál. Az M4-en elérhető verzió korhatár-jelöléssel van ellátva.
A zárójelenet Lars von Trier egyik legmeglepőbb dramaturgiai döntése: visszamenőleg megkérdőjelezi Seligman szerepét és szándékait, rákényszerítve a nézőt, hogy újragondolja, kiben bízott a film során. A legjobb, ha spoilerek nélkül, az M4-en éled át.
A Nymphomaniac önálló alkotás, nem tartozik trilógiához, de stilárisan és tematikusan szorosan kötődik von Trier korábbi filmjeihez — különösen az Antikristhoz (2009), amelyben szintén Charlotte Gainsbourg játszott. A rendező védjegye, a hideg, klinikus képi világ és a morálisan kényelmetlen befejezés itt is meghatározó.