Ugrás a tartalomhoz
A nagy képmás (1977) poszter

A nagy képmás (1977)

A nagy képmás

A rejtélyes és szigorúan őrzött kutatóintézet mélyén professzor Endriade (Inke László) egy titkos kísérleten dolgozik, amely átlépi a fizikai valóság határait. A zseniális tudósnak sikerül elhunyt felesége, Laura (Tordai Teri) személyiségét egy gépbe ültetnie, életre keltve a címszereplő képmást. Amikor Vestro (Láng József) és Manunta (Némethy Ferenc) megérkeznek a laboratóriumba, megdöbbenve szembesülnek az öntudatra ébredt rendszerrel és a létesítményben zajló furcsa halálesetekkel. A történet során a tudósok kénytelenek szembenézni a teremtő és teremtmény közötti határok elmosódásával. Rajnai András rendező a korszakra jellemző kísérleti videótechnológiával, elektronikus effektekkel és kék háttér előtt felvett jelenetekkel teremtette meg a sci-fi rideg, steril atmoszféráját. Inke László hitelesen közvetíti a gyászoló, megszállott professzor belső vívódásait, miközben a Tordai Teri által megformált Laura hangja és jelenléte különös feszültséget ad a drámának. A Buzzati-adaptáció képi világa mai szemmel ugyan naivnak tűnhet, de a korai televíziós sci-fi formanyelvének izgalmas dokumentuma.

Dino Buzzati regénye alapján készült televíziós drámában egy professzor elhunyt felesége személyiségét köti össze egy mesterséges intelligenciával.

1977 57 perc 56 megtekintés

Streaming

Közösségi értékelés

A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.

Leírás

Az 1977-es sci-fi dráma egy szigorúan védett kutatóintézetben játszódik, ahol egy gépbe másolt emberi tudat okoz bonyodalmakat. Endriade professzor az elhunyt felesége személyiségét alkotja újra a komputer áramköreiben. A kísérlet azonban hamarosan halálos veszélyt jelent a laboratórium lakóira.

Röviden

Megjelenés
1977
Hossz
57 perc
Rendező
András Rajnai
Eredeti cím
A nagy képmás

Kategóriák

1977 Dráma Sci-Fi

Rendező(k)

Kinek ajánljuk?

Elsősorban a retro sci-fi és a filozofikus tévéjátékok kedvelőinek ajánlott ez a produkció. Kiváló választás azoknak, akik kedvelik a klasszikus Black Mirror-szerű, technológiai alapú morális dilemmákat, vagy a Stanislaw Lem műveiből készült korai adaptációkat, mint a Pirx kalandjai.

Gyors tények

  • Dino Buzzati olasz író 1960-ban megjelent, azonos című regényének adaptációja.
  • A filmet a különleges látványvilágáról ismert Rajnai András rendezte.
  • A tévéjáték forgatókönyvét Liska Dénes írta.
  • A főszerepben Inke László látható, aki a megszállott tudóst, Endriadét alakítja.
  • A gyártás során kísérleti videótechnikai trükköket és elektronikus effekteket használtak.
  • A történet központi témája a mesterséges intelligencia és a lélekdigitalizáció korai felvetése.

Miért érdemes megnézni?

  • Láthatod a korai magyar televíziózás úttörő sci-fi kísérleteit és speciális effektusait.
  • Inke László és Tordai Teri nagyszerű alakítása a tudós és a megelevenedő gép drámai kapcsolatában.
  • Dino Buzzati izgalmas, filozofikus története a mesterséges intelligenciáról évtizedekkel megelőzte a korát.
  • A steril, szigorúan őrzött kutatóintézet klausztrofób és feszült hangulata.
  • Betekintést nyújt a hetvenes évek magyar televíziós sci-fi műfajának sajátos esztétikájába.

Érdekességek

  • A rendező, Rajnai András a chroma key (bluebox) technológia magyarországi meghonosítója volt, így a film háttereit és látványvilágát is ezzel a kísérleti eljárással alakították ki.
  • Rajnai András költőként indult, és a televíziós sci-fi rendezést a vizuális költészet egyik formájának tekintette.
  • A film látványvilágához szükséges futurisztikus hatásokat számítógépes grafika hiányában manuális videótrükkökkel, fizikai makettekkel és kamerabeállításokkal hozták létre.
  • A rendező korábban díszletmunkásként és világosítóként is dolgozott a Magyar Televíziónál, és az itt szerzett technikai tapasztalatok alapozták meg a trükkfilmes megoldásait.

Kiemelkedő tények

A produkció Dino Buzzati olasz író regényének magyar televíziós adaptációja.
A színészgárda olyan neves magyar művészeket vonultat fel, mint Inke László, Tordai Teri, Sáfár Anikó és Láng József.
A film a korai magyar televíziós sci-fi gyártás egyik legjelentősebb kísérleti darabja, amely a mesterséges intelligenciát és a tudatátültetést állítja a középpontba.

Gyakran Ismételt Kérdések

A történet szerint egy szigorúan őrzött kutatóintézetben Endriade professzor elhunyt felesége, Laura tudatát ülteti át egy szuperszámítógépbe. Az öntudatra ébredő gép és a laboratóriumban történő rejtélyes halálesetek komoly etikai és biztonsági kérdéseket vetnek fel.
A filmet Rajnai András rendezte, aki a korai magyar televíziós sci-fi műfajának egyik legkiemelkedőbb alkotója volt. A rendező kísérleti képi megoldásairól és a bluebox technológia hazai alkalmazásáról volt ismert.
A tévéjáték Dino Buzzati olasz író azonos című regényének magyar adaptációja. Ha kíváncsi vagy a klasszikus történet hazai feldolgozására, keresd a filmet az M4 streaming kínálatában.
A tartalom kizárólag legális forrásból nézhető meg: streaming-szolgáltatóknál (pl. Netflix, HBO Max, Disney+), moziban vagy digitális videótékában. A MeTa4 adatlap-oldal, lejátszást nem kínál — az aktuális legális elérhetőséget az adatlap „Hol nézhető?” blokkja mutatja.

Ajánló

További 1977-os filmek Összes 1977-os film

Kapcsolódó tartalmak