Magyar népmesék - 6. évad (1977)

A király legkisebb lánya azt mondja apjának: úgy szeretem édesapámat, mint az emberek a sót. A király erre úgy megdühödik, hogy egészen az erdőig űzi lányát. A szomszédos ország ifjú királya vadászat közben rálel a gyönyörű királylányra. Annyira megtetszik neki a leány, hogy azon nyomban megesküsznek, ráadásul kis furfanggal az öreg királyt is sikerül megbékíteniük

Egy jó szándékú gazda és felesége szállást ad a rókának éjszakára. Az agyafúrt róka a lelkükre köti, hogy jól őrizzék a zsákját, mert egy kakas van benne. A róka az éj leple alatt felfalja a kakast, és másnap siránkozik, hogy ellopták. A gazda megszánja és ad egy kakast neki. Így jár a ravaszdi háztól-házig, éjszakáról-éjszakára, míg nem, emberére akad…

Egy kismalac éldegél egyedül az erdő közepén. Egyszer egy ordas farkas arra ólálkodik, meg akarja enni, de a furfangos kismalac forró vizet önt rá. A farkas sem rest, segítségül hívja társait, hogy együttes erővel elfogják a kismalacot. Szerencsére a kismalac a farkasok gyávaságát kihasználva elmenekül.

Egy szegény asszonynak volt egy falánk, kajtár macskája. Egy napon megelégeli, hogy a macska minden fazékba és lábasba beleüti az orrát, és világgá küldi. Az úton összetalálkozik egy rókával. Egyikőjük sem látott még a másikhoz hasonló teremtményt. A macska kihasználva a róka tudatlanságát, azt meri mondani, hogy ő Kacor, az állatok királya. A félelmetes kandúr híre gyorsan terjed az erdőben. Mivel mindannyian féltik életüket, az állatok sorra hívják vacsorára a rettenthetetlen Kacort.

Lóg a kis gömböc a padláson, és egytől-egyig felfal mindenkit a házban, aki meg akarja őt enni. Egy idő után annyira megtelik, hogy leszakad a tartófáról és kigurul az utcára, ahol mindenkit bekap, aki csak az útjába kerül. Szerencsétlenségére egy furfangos kis kondáslegény is útját szegi, aki bicskájával kiszabadítja a csapdába esett embereket és állatokat.

Mátyás, a magyarok híres és igazságos királya, magához rendeli a juhászt, hogy megtréfálja és megjutalmazza, amiért őt vendégül látta házában. A király hajdúi csak úgy engedik be a palotába az öreget, ha megígéri, hogy megosztja velük az ajándékot. Az ebédnél csak a pásztor nem kap kanalat, de furfangos ember lévén a kenyér héjával kanalazza ki a levest. Az ebéd végeztével, azt mondja: eb, aki a kanalát meg nem eszi! Persze sem a király, sem a többi vendég nem tudja követni a példáját.

A róka számos alkalommal rászedi a farkast, ezért a farkas elhatározza, hogy elégtételt vesz és megeszi a rókát. Azonban a rókának, agyafúrt állat lévén, mindig sikerül túljárni a farkas eszén és elmenekülni a karmai elől.

A király legkisebb fiának az erdőben kell menyasszonyt találnia, de ott csak egy macskacicóval találkozik. A cicó szívesen lesz a herceg mátkája, csakhogy a király kérésére egy virágcsokrot és arannyal megszőtt kendőt kell készítenie. Mikor az ifjú herceg be akarja mutatni a macskát a királynak, az gyönyörű hercegnővé változik.

Élt egy szegény ember rengeteg sok gyermekkel. Egy nap, mikor élelmet indul keresni fiainak, találkozik az ördöggel, és tudta nélkül eladja neki születendő fiát egy varázsdióért cserébe. Az alku úgy szól, hogy amit az ember a házánál nem tud, azt adja oda a csodanövényért. A szegény ember és gyermeke, Szent Péter és Szent Pál segítségével menekülnek meg az ördög szégyenletes terve elől.

A félárva kisfiú segít egy halon, egy madáron és egy rózsabokron. Viszonzásul segítenek neki elnyerni a hercegnő kezét.

Az állomásfőnök parancsot kap, hogy küldje tovább a méhkaptárral teli vonatot. Ez idő alatt mit sem sejtve, a méhek mézet gyűjtenek a mezőn. Mikor visszatérve a vonat hűlt helyét találják, dühükben mindenkit összecsípnek. A levert kalauz rögtön elrendeli, hogy a méhkaptárral teli vagon forduljon vissza.

A szegény asszony fia egyetlen vagyonukat - egy tehénkét - elcseréli egy mágikus paszulyra. A babból egy égig érő növény fejlődik ki. Nekibátorodva, a fiúcska felmászik az égre a bab hosszú szárán. Ott egy házra lel, aminek az ura egy háromfejű sárkány. A legénykének se kell több, megöli a sárkányt, és magához veszi egyetlen vagyonát, egy arany tojást tojó tyúkot.

A Szélkirály ajándékul ad egy varázs bárányt a szegény csizmadiának, azzal a feltétellel, hogy nem szabad kipróbálnia, míg haza nem ér. A hazaúton a csizmadia betér az egyik komájához, ahol kikotyogja a titkot. Az asszony és férje, míg a csizmadia alszik egy közönséges bárányra cseréli a csodaállatot. Ezután a Szélkirály egy abroszt és egy botot ad a csizmadiának, de ezek sem közönséges tárgyak. A harmadik ajándék segítségével sikerül a szegényembernek mindenét visszaszereznie.