Fejlesztések folynak az oldalon — előfordulhat, hogy rövid időre nem lesz elérhető, de hamar helyreáll. Köszönjük a türelmedet! 🙏
Ugrás a tartalomhoz
Salo, avagy Szodoma 120 napja (1976) poszter

Salo, avagy Szodoma 120 napja (1976)

Salò o le 120 giornate di Sodoma

1944-ben, a fasiszta Salói Köztársaság végnapjaiban négy hatalmasság – a Herceg, az Érsek, a Főbíró és az Elnök – elrabol tizennyolc fiatalt. Egy elszigetelt kastélyba zárkóznak velük, ahol szigorú szabályok szerint, négy idős történetmesélő asszony elbeszéléseit követve szellemi és fizikai kínzásnak vetik alá a foglyokat. Pier Paolo Pasolini drámája a hatalom és a fasizmus legmélyebb, legkegyetlenebb természetét vizsgálja ebben az elzárt környezetben. A fogvatartottak sorsa az abszolút kiszolgáltatottság és az emberi méltóság teljes sárba tiprása. Pasolini utolsó munkája radikálisan szakít a klasszikus elbeszélő formákkal, és a brutalitást szinte rituális, hideg tárgyilagossággal ábrázolja. Paolo Bonacelli és Giorgio Cataldi játéka feszült, visszataszítóan hiteles képet fest az abszolút hatalom öncélú kéjéről. A film vizuális stílusa a dantei körökre épülő struktúrával szándékosan távolságtartó, ami felerősíti a nézőben a tehetetlenség érzését.

Pier Paolo Pasolini utolsó, vitatott filmalkotása a fasizmus és az abszolút hatalom legkegyetlenebb arcát tárja fel egy eldugott olasz kastély falai között.

1976 1 óra 56 perc Magyar szinkron 6.3 58 megtekintés

Közösségi értékelés

A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.

Leírás

Pier Paolo Pasolini 1976-os drámája a hatalom és a szexuális szadizmus összefonódását ábrázolja a második világháború végén. Négy fasiszta vezető egy elzárt villában kínoz fiatal foglyokat, miközben korábbi kurtizánok történetei adják a szörnyűségek alaphangját. A film a politikai elnyomás és a testi kiszolgáltatottság radikális allegóriája.

Kritika

Pasolini utolsó munkája radikálisan szakít a klasszikus elbeszélő formákkal, és a brutalitást szinte rituális, hideg tárgyilagossággal ábrázolja. Paolo Bonacelli és Giorgio Cataldi játéka feszült, visszataszítóan hiteles képet fest az abszolút hatalom öncélú kéjéről. A film vizuális stílusa a dantei körökre épülő struktúrával szándékosan távolságtartó, ami felerősíti a nézőben a tehetetlenség érzését.

Filmzene (8)

Prelude in C minor
Johann Sebastian Bach
Prelude in E minor
Carmina Burana - III. Veris Laeta Facies
Son tanto triste
Franco Ansaldo (uncredited) and Alfredo Bracchi (uncredited)
Pastorale in F major, BWV 590
Inno a Roma
Stelutis Alpinis (Canto del Friuli)
Coro Rosalpina
Sul ponte di Perati

Streaming 1 0 hivatalos · 1 felhasználói

Röviden

Megjelenés
1976
Hossz
1 óra 56 perc
Rendező
Pier Paolo Pasolini
Értékelés
6.3 / 10
Eredeti cím
Salò o le 120 giornate di Sodoma

Kategóriák

1976 IMDb 6.3 Dráma

Rendező(k)

Kinek ajánljuk?

Elsősorban a radikális szerzői filmek, a politikai allegóriák és a filmtörténeti mérföldkövek iránt érdeklődő nézőknek ajánlott. Azok találhatják értékesnek, akik értékelik Liliana Cavani Az éjszakai portás vagy Bernardo Bertolucci Huszadik század című alkotásainak nehéz, történelmi-politikai témáit. A nézőnek fel kell készülnie a rendkívül nehéz és felkavaró képi világ befogadására.

Gyors tények

  • A film Marquis de Sade 18. századi regénye alapján készült.
  • A történetet a rendező az 1944-es fasiszta Salói Köztársaság idejébe helyezte át.
  • Ez volt Pier Paolo Pasolini rendező legutolsó játékfilmje.
  • A film cselekménye Dante Isteni színjátékához hasonlóan körökre tagolódik.
  • A produkcióban Paolo Bonacelli és Giorgio Cataldi alakítják a főbb hatalmasságokat.
  • A bemutatót követően a filmet számos országban betiltották vagy cenzúrázták.

Miért érdemes megnézni?

  • Pier Paolo Pasolini egyedülálló rendezői látásmódja és kompromisszummentes vizuális stílusa.
  • A fasizmus és az abszolút hatalom működésének mélyreható politikai és szociológiai elemzése.
  • A dantei pokol és a de Sade-i filozófia különleges irodalmi és strukturális ötvözete.
  • A színészi gárda, különösen Paolo Bonacelli rideg és hiteles alakítása a Herceg szerepében.
  • A filmtörténeti jelentőség, mint a huszadik század egyik leginkább vitatott és elemzett alkotása.

Érdekességek

  • A film bemutatóját már nem érhette meg a rendező, mivel Pier Paolo Pasolinit röviddel a munkálatok befejezése után meggyilkolták.
  • A díszletek és a jelmezek tervezése során Pasolini a korszak jellegzetes olasz fasiszta építészetét és dizájnját használta fel.
  • A filmben szereplő négy történetmesélő asszonyt korabeli olasz és francia színésznők, köztük Caterina Boratto és Hélène Surgère alakítják.
  • A forgatókönyv megírásában Sergio Citti is közreműködött Pasolini mellett.

Kiemelkedő tények

A filmet Olaszországban a premier után azonnal betiltották, és évekig tartó pereskedés övezte a terjesztését.
A forgatás során Pasolini amatőr színészeket és fiatal tehetségeket is alkalmazott a foglyok szerepére.
A film struktúrája négy elkülönülő részből áll: a Pokol kapuja, a Mániák köre, a Szar köre és a Vér köre.

Ajánló

További 1976-os filmek Összes 1976-os film

Kapcsolódó tartalmak

Gyakran Ismételt Kérdések

A film megtekinthető az M4 streaming platform kínálatában, prémium minőségű magyar felirattal.
A drámát a neves olasz rendező, Pier Paolo Pasolini rendezte, és 1976-ban mutatták be a mozikban.
A forgatókönyv Marquis de Sade Szodoma 120 napja című regényét veszi alapul, de a cselekményt a második világháború végére helyezi át. Keresse a filmet az M4 műsorán.
A hatalom képviselőit olyan színészek alakítják, mint Paolo Bonacelli, Giorgio Cataldi, Aldo Valletti és Uberto Paolo Quintavalle.