Fejlesztések folynak az oldalon — előfordulhat, hogy rövid időre nem lesz elérhető, de hamar helyreáll. Köszönjük a türelmedet! 🙏
Ugrás a tartalomhoz
Periféria (1976) poszter

Periféria (1976)

The Streetwalker

Sigismond (Joe Dallesandro) üzleti ügyben utazik Párizsba nagybátyja, Antonin megbízásából, hátrahagyva feleségét, Sergine-t és közös gyermeküket. A francia fővárosban a férfi megismeri Dianát (Sylvia Kristel), a Rue Saint-Denis-n dolgozó prostituáltat, és azonnal a nő megszállottjává válik. Miközben Sigismond egy olcsó szállodai szobában a testi élvezetekbe menekül, otthonról egy tragikus híreket tartalmazó levél érkezik hozzá. A főhős ahelyett, hogy szembenézne a valósággal, inkább a szenvedély önpusztító világában keres menedéket a sötét párizsi utcákon. Walerian Borowczyk rendezése a tárgyak fétisszerű ábrázolásával és a szikár, szinte klinikai képi világgal bontja le a hagyományos elbeszélést. Sylvia Kristel távolságtartó játéka szembemegy az Emmanuelle-filmekben megszokott erotikus kisugárzással, miközben Joe Dallesandro apatikus figurája tökéletesen közvetíti a belső szétesést. A popzenei betétek, különösen a 10cc és a Pink Floyd dalai, éles és szokatlan kontrasztot alkotnak a szállodai szoba fojtogató magányával.

Szenvedély és önpusztítás találkozása a párizsi vöröslámpás negyedben, ahol Sylvia Kristel és Joe Dallesandro sorsszerű kapcsolata bontakozik ki.

1976 1 óra 28 perc Magyar szinkron Magyar felirat 5.6 53 megtekintés

Közösségi értékelés

A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.

Leírás

A Periféria egy 1976-os francia dráma, amely a párizsi Rue Saint-Denis szexmunkásainak világába kalauzol. A főhős, Sigismond egy családi tragédia elől menekülve Diana karjaiban keres fizikai megváltást. Walerian Borowczyk alkotása a tagadás és a testi vágyak összecsapását mutatja be egy fojtogató hangulatú történetben.

Kritika

Walerian Borowczyk rendezése a tárgyak fétisszerű ábrázolásával és a szikár, szinte klinikai képi világgal bontja le a hagyományos elbeszélést. Sylvia Kristel távolságtartó játéka szembemegy az Emmanuelle-filmekben megszokott erotikus kisugárzással, miközben Joe Dallesandro apatikus figurája tökéletesen közvetíti a belső szétesést. A popzenei betétek, különösen a 10cc és a Pink Floyd dalai, éles és szokatlan kontrasztot alkotnak a szállodai szoba fojtogató magányával.

Filmzene (15)

Une Femme
Charles Dumont
Funeral for a Friend
Elton John
Song for You
Shine On You Crazy Diamond
Pink Floyd
Glass of Champagne
Lazy Ways
Lol Creme (as Creme) and Eric Stewart
I'm Not in Love
10cc · I'm Not In Love
Hafanana
Chimène
René Joly
Yira Yira
Carlos Gardel
Bandoneron Arraballero
Bianco Baccica
Où est-il donc ?
Fréhel
Je me prépare à l'amour
Jacques Morali and Alain Bernardin
Valse en si mineur OP/69 2
Saturday Night's Alright (For Fighting)
Elton John · Saturday Night’s Alright (For Fighting) (Remastered 2014)

Streaming 43 3 hivatalos · 40 felhasználói

A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)

Röviden

Megjelenés
1976
Hossz
1 óra 28 perc
Rendező
Walerian Borowczyk
Értékelés
5.6 / 10
Eredeti cím
The Streetwalker

Kategóriák

1976 IMDb 5.6 Dráma

Rendező(k)

Kinek ajánljuk?

A film elsősorban a hetvenes évek európai művészfilmjei és az erotikus drámák kedvelőinek szól, akik értékelik a lassú folyású, vizuálisan gazdag elbeszélést. Walerian Borowczyk és Bernardo Bertolucci (például az Utolsó tangó Párizsban) rajongói számára különösen érdekes lehet ez a lélektani tanulmány. A történet mélysége és provokatív stílusa a szerzői filmek ínyenceit szólítja meg.

Gyors tények

  • A film André Pieyre de Mandiargues Goncourt-díjas regényén alapul.
  • A női főszerepet az Emmanuelle-filmek sztárja, Sylvia Kristel játssza.
  • A férfi főszereplő, Joe Dallesandro az Andy Warhol-filmek állandó sztárjaként vált ismertté.
  • A történet nagy része a párizsi Rue Saint-Denis-n játszódik.
  • A rendező Walerian Borowczyk egyedi, tárgyközpontú vizuális stílusáról ismert.
  • Ez a film volt Robert és Raymond Hakim legendás producerek utolsó közös munkája.

Miért érdemes megnézni?

  • Sylvia Kristel és Joe Dallesandro különleges párosa a hetvenes évek európai művészmozijában.
  • Walerian Borowczyk jellegzetes, fojtogató atmoszférájú és részletgazdag vizuális világa.
  • Klasszikus popzenei és komolyzenei betétek, köztük a Pink Floyd és Chopin művei.
  • A tagadás és a gyász elfojtásának merész, provokatív pszichológiai ábrázolása.
  • Párizs vöröslámpás negyedének hiteles és dokumentarista hangulatú bemutatása.

Érdekességek

  • A filmet gyártó Hakim fivérek, Robert és Raymond Hakim korábban olyan legendás műveket finanszíroztak, mint Luis Buñuel Belle de Jour (A nap szépe) és Michelangelo Antonioni L'Eclisse (Napfogyatkozás) című rendezése.
  • A film filmzenéje rendkívül eklektikus: felhangzik benne a Pink Floydtól a Shine On You Crazy Diamond, valamint a 10cc és Elton John több népszerű száma is.
  • Bár a film angol nyelvterületen a The Streetwalker címet kapta, eredeti francia címe La Marge (A szél, vagy A perem), utalva a regényre és a főhős határhelyzetére.
  • A film forgatási helyszínéül a párizsi Rue Saint-Denis szolgált, amely a város egyik legismertebb piroslámpás negyede volt.

Kiemelkedő tények

A film André Pieyre de Mandiargues francia író Goncourt-díjas regényének adaptációja.
Walerian Borowczyk rendező és Sylvia Kristel színésznő egyik leginkább megosztó közös munkája.
Joe Dallesandro amerikai színész karrierjének egyik legjelentősebb európai főszerepe.
A történet szinte teljes egészében valós párizsi helyszíneken játszódik, ami dokumentarista jelleget kölcsönöz a filmnek.

Ajánló

További 1976-os filmek Összes 1976-os film

Gyakran Ismételt Kérdések

A Periféria (1976) elérhető az M4 streaming platformján, ahol prémium minőségben, magyar felirattal tekintheti meg a néző.
A film főbb szerepeiben Sylvia Kristel, az Emmanuelle-filmek sztárja, és Joe Dallesandro, Andy Warhol múzsája látható.
A dráma André Pieyre de Mandiargues Goncourt-díjas, azonos című regényének szabad adaptációja, amelyet Walerian Borowczyk ültetett át a filmvászonra.
A film hangsávja rendkívül gazdag és eklektikus. Olyan világhírű előadók dalai csendülnek fel benne, mint a Pink Floyd és a 10cc, valamint Frédéric Chopin zongoraművei.