Nagyvárosi fények (1931)
City Lights
A nincstelen Csavargó céltalanul bolyong a gazdasági válság sújtotta nagyváros utcáin, amíg útjai nem keresztezik egy vak virágáruslány és egy szeszélyes, alkoholproblémákkal küzdő milliomos éjszakai kalandjait. Míg a gazdag barát csak ittas állapotban ismeri fel megmentőjét, a lány abban a hitben él, hogy a Csavargó egy tehetős jótevő. A főhős komikus és olykor veszélyes helyzetekbe sodorja magát, például bokszmérkőzést vállal, hogy előteremtse a lány látását visszaadó műtét árát. Charles Chaplin alkotása a burleszk fizikai humorát a korszak mélyülő szociális ellentéteinek kritikájával ötvözi.
Két párhuzamos világ, a nincstelenek és a milliomosok társadalma ütközik össze Charles Chaplin keserédes burleszkjében, ahol egy vak virágáruslány reménye mozgatja a szálakat.
Streaming 22 22 hivatalos · 0 felhasználói
A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)
Felhasználók által beküldött linkek
A közösségi linkek a fiókodhoz tartoznak
A kedvenceid, a műfajaid és 47 663 film és sorozat közösségi stream-linkjei mind a fiókodban gyűlnek — minden tetted számít. A linkek belépés után láthatók; egy kattintással megőrzöd, és nem veszíted el.
- A közösség stream-linkjeinek megtekintése és beküldése
- Kedvencek, figyelőlista, értékelések
- Személyre szabott film- és sorozatajánlások
Ingyenes örökre · nincs spam · nem posztolunk a nevedben · Már van fiókom
Közösségi értékelés
A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.
Kommentek
Leírás
A gazdasági válság idején a Csavargó megpróbálja előteremteni a pénzt egy vak virágáruslány látásjavító műtétjére. Terve megvalósításában egy szeszélyes milliomos jelenthetné a megoldást, aki azonban józanon sosem ismeri fel újdonsült barátját. A film a komikus szituációkat kőkemény társadalomkritikával vegyíti.
Kritika
Trailer — Nagyvárosi fények (1931)
A(z) Nagyvárosi fények (1931) (1931) hivatalos előzetese. Műfaj: Dráma, Vígjáték, Romantikus.
Filmzene (9)
Röviden
- Megjelenés
- 1931
- Hossz
- 1 óra 27 perc
- Rendező
- Charles Chaplin
- Értékelés
- 8.5 / 10
- Eredeti cím
- City Lights
Rendező(k)
Kinek ajánljuk?
Kifejezetten ajánlott a klasszikus hollywoodi filmművészet, a némafilmek és a fizikai komédia kedvelőinek. Azok is értékelni fogják, akik szeretik a társadalomkritikus, emberközpontú történeteket. Hangulatában és stílusában rokon Chaplin más nagy alkotásaival, mint a Modern idők vagy az Aranyláz, illetve Buster Keaton korabeli munkáival.
Gyors tények
- Megjelenés éve: 1931
- Rendező, író és főszereplő: Charles Chaplin
- Műfaj: Dráma, vígjáték, romantikus
- Formátum: Némafilm, szinkronizált zenei kísérettel
- IMDb értékelés: 8.5/10
- Kiemelt szereplők: Virginia Cherrill, Harry Myers, Al Ernest Garcia
Miért érdemes megnézni?
- Betekintést nyújt a gazdasági válság korának amerikai társadalmába.
- Charles Chaplin ikonikus fizikai komédiája és pantomimjátéka a csúcsra ér benne.
- A filmtörténet egyik legkifinomultabb, legtöbbet hivatkozott zárójelenetét tartalmazza.
- Tökéletes egyensúlyt teremt a harsány nevetés és a fojtogató drámai pillanatok között.
- Harry Myers milliomos karaktere és a Csavargó kettőse rendkívül abszurd és humoros helyzeteket szül.
Érdekességek
- Charles Chaplin maga szerezte a film kísérőzenéjét, mivel a technológia már lehetővé tette a zene szinkronizálását a képpel.
- Virginia Cherrill és Chaplin kapcsolata a forgatás alatt kifejezetten feszült volt; a rendező egyszer ki is rúgta a színésznőt, de anyagi okokból kénytelen volt visszavenni.
- Albert Einstein is részt vett a film Los Angeles-i premierjén, mint Charles Chaplin személyes meghívottja.
- A jelenetet, amelyben a vak lány először találkozik a Csavargóval és összetéveszti egy gazdag emberrel, a rendező hetekig újraforgatta a tökéletes mozdulatsor eléréséért.
Kiemelkedő tények
- A film a némakorszak legvégén készült, évekkel az első sikeres hangosfilmek bemutatása után.
- A forgatási és előkészületi munkálatok több mint két éven át tartottak, ami a korabeli stúdiórendszerben szokatlanul hosszú időnek számított.
- A történet nem tartalmaz kimondott dialógusokat, az információkat inzertek és apró hangeffektek közvetítik a néző felé.
