Ugrás a tartalomhoz
Lange úr vétke (1936) poszter

Lange úr vétke (1936)

The Crime of Monsieur Lange

Párizs egyik bérházának belső udvarában él és dolgozik Lange, egy szerény, ábrándos kiadóhivatali alkalmazott, aki vadnyugati kalandregényeket ír szabadidejében. Főnöke, a gátlástalan Batala kizsákmányolja dolgozóit és visszaél környezete bizalmával. Amikor Batala eltűnik, és mindenki halottnak hiszi, a kiadóhivatal munkatársai szövetkezetet alakítanak, amely váratlan sikereket hoz – mindaddig, amíg a múlt vissza nem tér a küszöbükre. Jules Berry jelenetei a manipulatív Batala bőrében a film igazi drámai hajtóerejét képezik. Renoir a párizsi bérház zárt udvarát szinte önálló szereplővé emeli: a tér szervezi a közösségi dinamikát, és a kamera mozgása ehhez igazodik, nem az egyén szemszögéből, hanem a kollektív nézőpontból mesél. Jules Berry Batalájaként virtuóz ellenpólust teremt René Lefèvre visszafogott Lange-jával szemben – a kettő egymás ellen feszülése adja a film legemlékezetesebb jeleneteit. Renoir nem ítél sietősen: a szövetkezeti utópia felépítését ugyanolyan figyelmesen mutatja be, mint annak törékenységét, ami a harmincas évek francia filmjeiben szokatlan egyensúlyérzékre vall.

Egy álmodozó kiadóhivatali alkalmazott és egy gátlástalan főnök összecsapása nyomán kérdés lesz, ki az igazi bűnöző.

1936 1 óra 17 perc 7.5 161 megtekintés

Streaming 12 12 hivatalos · 0 felhasználói

Magyarországon jelenleg nem elérhető legálisan. Külföldön az alábbi szolgáltatóknál nézhető — VPN-nel vagy ottani előfizetéssel hozzáférhető:

A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)

Közösségi értékelés

A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.

Leírás

Lange úr egy párizsi kiadóhivatalban robotol, miközben képzeletben vadnyugati hősöket teremt. Amikor főnöke, a manipulatív Batala eltűnik, a közösség saját lábra áll – de a visszatérés mindent felborít. Jean Renoir 1936-os filmje a szolidaritás és a felelősség kérdéseit feszegeti.

Trailer — Lange úr vétke (1936)

A(z) Lange úr vétke (1936) (1936) hivatalos előzetese. Műfaj: Dráma, Vígjáték, Bűnügyi.

Filmzene (1)

À la Belle Étoile
Florelle

Röviden

Megjelenés
1936
Hossz
1 óra 17 perc
Rendező
Jean Renoir
Értékelés
7.5 / 10
Eredeti cím
The Crime of Monsieur Lange

Kategóriák

1936 IMDb 7.5 Vígjáték Bűnügyi

Rendező(k)

Kinek ajánljuk?

Elsősorban azoknak ajánlott, akiket vonz a klasszikus francia filmművészet és a harmincas évek szociálisan érzékeny alkotásai. Akik értékelték Jean Renoir más munkáit – például A nagy illúziót vagy A játékszabályt –, azok ebben is megtalálják a rendező jellegzetes, közösségábrázolásra épülő stílusát. Emellett minden olyan nézőnek szól, akit a hatalom, a szolidaritás és az egyéni felelősség kérdései foglalkoztatnak.

Gyors tények

  • Rendező: Jean Renoir
  • Bemutató éve: 1936
  • Eredeti cím: Le Crime de Monsieur Lange
  • Főszereplők: René Lefèvre, Jules Berry, Florelle, Marcel Lévesque
  • Műfaj: dráma, vígjáték, bűnügyi
  • Helyszín: párizsi bérház zárt udvara
  • IMDb-értékelés: 7,5/10
  • Fekete-fehér francia film a harmincas évekből

Miért érdemes megnézni?

  • Jules Berry Batalájaként az egyik legemlékezetesebb cinikus figura a harmincas évek francia filmtörténetében
  • Renoir a bérház udvarát zseniálisan használja dramaturgiai térként – a kamera szinte soha nem hagyja el ezt a mikrovilágot
  • A film a munkásközösség önszerveződését ritkán látott optimizmussal, de illúziómentesen ábrázolja
  • A bűntett és az igazságosság határairól szóló vita ma is érvényes kérdéseket vet fel
  • René Lefèvre Lange-ja az álmodozó kisember hiteles, rokonszenvesen esendő portréja
  • A nyitó keretes szerkezet – ahol idegenek döntenek egy menekülő sorsáról – önmagában is drámai remek

Érdekességek

  • A film párizsi bérházi udvara nem csupán helyszín, hanem a közösségi élet és a társadalmi tér vizuális metaforája Renoir kezében.
  • Jules Berry Batala szerepét oly természetes eleganciával játssza, hogy a néző akaratlanul is szimpatizál a manipulatív figurával – ez tudatos rendezői döntés eredménye.
  • A film az 1936-os év egyik legtermékenyebb időszakában született: Renoir ekkor egymás után forgatta legjelentősebb alkotásait.
  • A vadnyugati kalandregény mint belső fikció – amelyet Lange ír – tudatos kontrasztot képez a párizsi hétköznapokkal.
  • Az igazságosság kérdése körül forog az egész elbeszélés, de Renoir nem ad egyértelmű erkölcsi ítéletet.

Kiemelkedő tények

Jean Renoir rendezésével készült, aki a harmincas évek legjelentősebb francia filmalkotói közé tartozik.
Jules Berry alakítása a gátlástalan Batala szerepében a film kritikai megítélésének egyik leggyakrabban emelt eleme.
A történet egy közösség – nem egyén – perspektívájából építkezik, ami ritkaság a korszak filmnyelvezetében.
A zárt udvari helyszín végig megtartja a film kamaradarab-jellegét, miközben a társadalmi mondanivaló messze túlmutat a szűk téren.
Az IMDb-en ma is 7,5-ös átlagot tart, ami jelzi, hogy a film generációkon átívelő figyelmet kap.

Gyakran Ismételt Kérdések

A film egy párizsi kiadóhivatal alkalmazottjainak életét követi nyomon, akiknek kizsákmányoló főnöke, Batala eltűnik egy baleset után. A dolgozók önálló szövetkezetet alapítanak, és sikeresen működnek – egészen addig, amíg a múlt váratlanul visszatér. A történet középpontjában Lange áll, aki kalandregényeket ír, és az egyetlen bűntett körül forog a cselekmény, amelyre ez a szerény ember képes lesz.
A filmet Jean Renoir rendezte 1936-ban. Renoir a francia filmtörténet egyik meghatározó alakja, akinek neve olyan alkotásokhoz fűződik, mint A nagy illúzió és A játékszabálya.
A főszerepet René Lefèvre játssza Lange szerepében. Jules Berry alakítja a manipulatív főnököt, Batalát, Florelle és Marcel Lévesque szintén fontos szerepet tölt be az udvarház közösségében.
Az M4-adatlap megmutatja, hogy jelenleg mely legális platformokon érhető el a film. A "Hol nézhető?" blokkban megtalálod a naprakész elérhetőségi információkat.
Renoir filmje a hatalom és a közösségi önszerveződés dinamikáját olyan precizitással ábrázolja, amely ma sem vesztett érvényéből. Jules Berry villámló alakítása és a zárt udvari helyszín atmoszférája egyedi filmnyelvi élményt nyújt, a bűntett erkölcsi megítélése pedig mindmáig vitára ösztönöz.

Ajánló

További 1936-os filmek Összes 1936-os film

Kapcsolódó tartalmak