Gyilkosság a 31. emeleten (1981)
Gyilkosság a 31. emeleten
A harmincegyedik emelet elszigetelt, nyomasztóan szürke irodáiban egy rejtélyes haláleset borítja fel a látszólagos rendet. A bűnügy felderítése során fokozatosan felszínre kerülnek az ott dolgozók elfojtott belső konfliktusai és az őket gúzsba kötő társadalmi elszigeteltség. Málnay Levente rendezése zárt térbe szorítja a karaktereket, ahol a növekvő gyanakvás és a feszültség lassan felőrli az idegeket. A történet a klasszikus nyomozati szál helyett egyre inkább a szereplők pszichológiai drámájára fókuszál. Málnay Levente klausztrofób atmoszférateremtése a nyolcvanas évek magyar tévéjátékainak legjavát idézi, ahol a feszültséget nem a fizikai akció, hanem a zárt tér és a fojtogató csend építi fel. Márkus László és Kertész Péter játéka finom eszközökkel érzékelteti a modern vállalati környezetbe zárt ember szorongásait és morális válságát. A lezárás szándékos homályossága ugyan próbára teheti a hagyományos felépítésű krimik kedvelőit, de pontosan ez a kétértelműség emeli ki a filmet a korszak tucatprodukciói közül.
Klausztrofób, pszichológiai feszültségre építő magyar bűnügyi történet, amely egy nyomasztó irodaház legfelső emeletén bontakozik ki.
Streaming
Felhasználók által beküldött linkek
A közösségi linkek a fiókodhoz tartoznak
A kedvenceid, a műfajaid és 47 663 film és sorozat közösségi stream-linkjei mind a fiókodban gyűlnek — minden tetted számít. A linkek belépés után láthatók; egy kattintással megőrzöd, és nem veszíted el.
- A közösség stream-linkjeinek megtekintése és beküldése
- Kedvencek, figyelőlista, értékelések
- Személyre szabott film- és sorozatajánlások
Ingyenes örökre · nincs spam · nem posztolunk a nevedben · Már van fiókom
Közösségi értékelés
A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.
Kommentek
Leírás
Egy nagyvállalati épület 31. emeletén történt tisztázatlan haláleset indítja el a cselekményt Málnay Levente 1981-es filmjében. A nyomozás során a fókusz áthelyeződik a zárt közösség belső feszültségeire és a szereplők szorongásaira. A krimi elemeket társadalomkritikával vegyítő alkotás egyre fojtogatóbb atmoszférát teremt a végkifejletig.
Röviden
- Megjelenés
- 1981
- Hossz
- 1 óra 1 perc
- Rendező
- Levente Málnay
- Eredeti cím
- Gyilkosság a 31. emeleten
Rendező(k)
Kinek ajánljuk?
Kifejezetten a lassan építkező, lélektani krimik és a zárt téri kamaradrámák kedvelőinek ajánlott. Azok számára lehet érdekes, akik szeretik a skandináv típusú, borongós hangulatú detektívtörténeteket, de értékelik a klasszikus magyar televíziós formátum feszültségteremtő eszközeit is.
Gyors tények
- Megjelenés éve: 1981
- Műfaj: Bűnügyi, pszichológiai dráma
- Rendező: Málnay Levente
- Főbb szereplők: Márkus László, Kertész Péter, Szersén Gyula
- Helyszín: Egy irodaház elszigetelt 31. emelete
- Témák: Társadalmi elidegenedés, paranoia, belső morális válság
Miért érdemes megnézni?
- Márkus László és Kertész Péter visszafogott, mégis intenzív színészi játéka miatt.
- Az egyedi, klausztrofób atmoszféra és a pszichológiai feszültségépítés kedvelőinek.
- A nyolcvanas évek eleji magyar tévéjátékok és kamaradrámák sajátos képi világa miatt.
- A nyitott, elgondolkodtató lezárás okán, amely eltér a hagyományos bűnügyi sablonoktól.
Érdekességek
- A film szinte teljes egészében egyetlen zárt helyszínen, a 31. emeleten játszódik, ami vizuálisan is felerősíti a történet klausztrofób jellegét.
- A cselekmény szándékosan mellőzi a megnyugtató nyomozati lezárást, helyette a bürokratikus rendszerek emberre gyakorolt nyomasztó hatására fókuszál.
- Málnay Levente rendezése tudatosan szakít az akcióközpontú krimik hagyományaival, és a feszültséget elsősorban a dialógusokra, valamint a sokatmondó csendekre építi.
Kiemelkedő tények
- Kiemelkedő példája a magyar televíziózás feszültségteremtő, pszichológiai fókuszú bűnügyi alkotásainak.
- A nyolcvanas évek hazai színjátszásának meghatározó alakjai, köztük Márkus László és Szersén Gyula finom játéka dominálja a jeleneteket.
- A film narratívája a bűntény kinyomozása helyett a modern irodai lét okozta elidegenedést helyezi a középpontba.
