Csend és kiáltás (1968)
Silence and Cry
1919 bukása után egy fojtogató légkörű alföldi tanyán bújik meg István, az egykori vöröskatona. Rejtegetéséhez a helyi csendőrparancsnok is hallgatólagosan asszisztál, miközben a környéken a terror és a kiszolgáltatottság uralkodik. A tanya gazdája, Károly is folyamatos megfigyelés alatt áll az elnyomó hatalom részéről. A feszültséget tovább fokozza Teréz és Anna, akik a jogi zűrzavart kihasználva sötét és végzetes tettekre szánják el magukat, ezzel választás elé állítva a bujkáló férfit. Miklós Jancsó rendezése a rá jellemző hosszú beállításokkal és koreografált kameramozgással érzékelteti az 1919 utáni történelmi trauma bénultságát. Zoltán Latinovits és Töröcsik Mari visszafogott, mégis feszült játéka pontosan tükrözi az állandó rettegésben élő, morálisan végletekig lecsupaszított karaktereket. A film vizuális nyelve és a puszta végtelenségének kontrasztja a zárt, kilátástalan hatalmi viszonyokkal különleges fojtogatottságot teremt.
Történelmi és személyes kilátástalanság fonódik össze Jancsó Miklós fojtogató alföldi drámájában.
Streaming 1 1 hivatalos · 0 felhasználói
A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)
Felhasználók által beküldött linkek
A közösségi linkek a fiókodhoz tartoznak
A kedvenceid, a műfajaid és 47 286 film és sorozat közösségi stream-linkjei mind a fiókodban gyűlnek — minden tetted számít. A linkek belépés után láthatók; egy kattintással megőrzöd, és nem veszíted el.
- A közösség stream-linkjeinek megtekintése és beküldése
- Kedvencek, figyelőlista, értékelések
- Személyre szabott film- és sorozatajánlások
Ingyenes örökre · nincs spam · nem posztolunk a nevedben · Már van fiókom
Közösségi értékelés
A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.
Kommentek
Leírás
1919-et követően István, a bukott rendszer katonája egy alföldi tanyán talál menedéket. A hatalom nyomása és a tanya lakóinak belső konfliktusai lassan felőrlik a szereplőket, miközben Teréz és Anna drasztikus lépésre szánják el magukat. A morális válság végül olyan döntésre kényszeríti a férfit, amely az életébe kerülhet.
Trailer — Csend és kiáltás (1968)
A(z) Csend és kiáltás (1968) (1968) hivatalos előzetese. Műfaj: Dráma.
Röviden
- Megjelenés
- 1968
- Hossz
- 1 óra 13 perc
- Rendező
- Miklós Jancsó
- Értékelés
- 7.2 / 10
- Eredeti cím
- Silence and Cry
Rendező(k)
Kinek ajánljuk?
Kifejezetten az európai művészfilmek, a magyar filmtörténet klasszikusai és a szerzői filmes forma kedvelőinek ajánlott alkotás. Azok számára lesz különösen izgalmas, akik értékelik a lassú folyású, szimbolikus jelentéstartalmú drámákat, és kedvelték Jancsó korábbi munkáit, mint például a Szegénylegények, vagy Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című filmjét.
Gyors tények
- Rendező: Miklós Jancsó
- Megjelenés éve: 1968
- Műfaj: történelmi dráma
- Főbb szerepekben: Töröcsik Mari, Latinovits Zoltán, Drahota Andrea, Madaras József
- A történet 1919 után, a fehérterror időszakában játszódik
- A film cselekménye egyetlen, elszigetelt alföldi tanyára összpontosul
Miért érdemes megnézni?
- Miklós Jancsó egyedi, hosszú beállításokra épülő rendezői stílusának egyik markáns példája.
- Töröcsik Mari és Latinovits Zoltán feszült, kamaradrámába illő színészi játéka.
- A hatalom és az egyéni felelősség örök érvényű morális kérdéseinek boncolgatása.
- Az 1919 utáni történelmi trauma szokatlan, lélektani szempontú megközelítése.
Érdekességek
- A film vizuális nyelve erősen épít a puszta végtelenségének és a szereplők mozgásának koreográfiájára.
- Zoltán Latinovits és Töröcsik Mari közös jelenlétükkel a korabeli magyar filmgyártás legfajsúlyosabb színészpárosaként vitték színre a feszült viszonyokat.
- A történet alapvető konfliktusforrása a nők által használt arzén, amely a tiszazugi mérgezések valós történelmi eseményeiből merít ihletet.
- A csendőrség és a rejtőzködők viszonya az elnyomó hatalmi struktúrák pszichológiai ábrázolása.
Kiemelkedő tények
- A film Jancsó Miklós leginkább letisztult, szinte minimalista formai megoldásokat alkalmazó korszakában készült.
- A korabeli magyar filmkritika kiemelte az alkotás szikár, érzelemmentesnek tűnő, mégis feszültséggel teli atmoszféráját.
- A Csend és kiáltás a Szegénylegények után ismét a hatalom működési mechanizmusait vizsgálta, de sokkal intimebb, szűkebb térben.
