Fejlesztések folynak az oldalon — előfordulhat, hogy rövid időre nem lesz elérhető, de hamar helyreáll. Köszönjük a türelmedet! 🙏
Ugrás a tartalomhoz
Az Orléans-i szűz 2 (1994) poszter

Az Orléans-i szűz 2 (1994)

Joan the Maid 2: The Prisons

Jeanne d'Arc (Sandrine Bonnaire) burgundiai foglyként Rouenba kerül, ahol Pierre Cauchon püspök vezette egyházi bíróság állítja hiteretnekség vádjával. A kihallgatások zárt termekben zajlanak: asztaloknál ülő egyházjogászok aprólékos kérdésekkel próbálják csapdába ejteni a lányt, aki következetesen ragaszkodik isteni küldetéséhez. Rivette nem csatákat, hanem szavakat mutat – a per minden fordulata a hatalom és a meggyőződés küzdelme. A film Jeanne mártírhalálával ér véget Rouenban. Rivette a per dokumentarista logikájával száll szembe a Jeanne d'Arc-filmek heroikus hagyományával: nincs drámai zenei aláfestés, csak hosszú, kimért jelenetek, amelyekben Bonnaire szinte fizikailag érzi a kihallgatószobák falait. Bonnaire visszafogott játékával ér el erős hatást – nem kiált, hanem elszenved, és ez hitelesebb minden teatrális kitörésnél. André Marcon és Marcel Bozonnet az egyházi apparátust nem gonosztevőként, hanem egy rendszer fogaskerekeiként játssza, ami a filmet valódi politikai drámává emeli. A lassúság Rivette-nél nem hiányosság, hanem döntés: a börtön és a per valódi idejét adja vissza.

Jeanne d'Arc roueni pere Rivette lassú kameráján át – ahol a bírósági szó erősebb minden kardcsapásnál.

1994 2 óra 56 perc Magyar szinkron 7.3 77 megtekintés

Közösségi értékelés

A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.

Leírás

A film Jeanne d'Arc fogságát és egyházi tárgyalását dolgozza fel: zárt termek, hosszú kihallgatások, és egy lány, aki nem tagadja meg meggyőződését. Rivette az ítélet bürokratikus gépezetére koncentrál, nem a mártírium érzelmi katarzisára. Sandrine Bonnaire alakítása a visszafogottságban talál erőre.

Kritika

Rivette a per dokumentarista logikájával száll szembe a Jeanne d'Arc-filmek heroikus hagyományával: nincs drámai zenei aláfestés, csak hosszú, kimért jelenetek, amelyekben Bonnaire szinte fizikailag érzi a kihallgatószobák falait. Bonnaire visszafogott játékával ér el erős hatást – nem kiált, hanem elszenved, és ez hitelesebb minden teatrális kitörésnél. André Marcon és Marcel Bozonnet az egyházi apparátust nem gonosztevőként, hanem egy rendszer fogaskerekeiként játssza, ami a filmet valódi politikai drámává emeli. A lassúság Rivette-nél nem hiányosság, hanem döntés: a börtön és a per valódi idejét adja vissza.

Trailer — Az Orléans-i szűz 2 (1994)

A(z) Az Orléans-i szűz 2 (1994) (1994) hivatalos előzetese. Műfaj: Dráma, Történelmi, Életrajz.

Streaming 14 6 hivatalos · 8 felhasználói

Magyarországon jelenleg nem elérhető legálisan. Külföldön az alábbi szolgáltatóknál nézhető — VPN-nel vagy ottani előfizetéssel hozzáférhető:

A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)

Röviden

Megjelenés
1994
Hossz
2 óra 56 perc
Rendező
Jacques Rivette
Értékelés
7.3 / 10
Eredeti cím
Joan the Maid 2: The Prisons

Kategóriák

1994 IMDb 7.3 Életrajz Dráma

Rendező(k)

Kinek ajánljuk?

Azoknak ajánlott, akik a történelmi drámában nem látványt, hanem politikai és lelkiismereti konfliktust keresnek. Rivette stílusa közel áll Bresson meditatív eszköztelenségéhez – a türelmes, szövegorientált néző találja meg benne a legtöbbet.

Gyors tények

  • Rendező: Jacques Rivette
  • Főszereplő: Sandrine Bonnaire (Jeanne d'Arc szerepében)
  • A kétrészes film záró fele – az első rész: Az Orléans-i szűz 1 (A csaták)
  • Helyszín: Rouen, 15. századi egyházi bíróság
  • IMDb-értékelés: 7,3/10
  • Műfaj: történelmi dráma, életrajz
  • Megjelenés éve: 1994

Miért érdemes megnézni?

  • Sandrine Bonnaire visszafogott, naturalista alakítása – a csend és az ellenállás filmje
  • Rivette bírósági jelenetei a valódi per dokumentumaihoz közelebb állnak, mint a legtöbb hollywoodi feldolgozás
  • André Marcon és Marcel Bozonnet az egyházi bürokratákat árnyaltan, nem karikatúraként játssza
  • A film az első résszel együtt teljes ívű képet ad Jeanne d'Arc katonai és politikai sorsáról
  • Aszkétikus vizuális stílus, amely a dialógusra és az arcokra irányítja a figyelmet látványelemek helyett
  • Az arthouse történelmi dráma ritka példája, amely elkerüli a mártírtörténetek szentimentalizmusát

Érdekességek

  • A két rész – A csaták és A börtönök – ugyanabban az évben, 1994-ben jelent meg, és együtt Rivette egyik legambiciózusabb alkotása.
  • A roueni per latin nyelvű protokollja fennmaradt; Jeanne d'Arc tárgyalása az egyik legjobban dokumentált középkori bírósági eljárás, amelyet Rivette forrásként használt.
  • Jeanne d'Arc alakját a francia filmtörténetben Carl Theodor Dreyer (1928) és Robert Bresson (1962) is feldolgozta – Rivette változata a leghosszabb és legteljesebb életrajzi ívű.
  • Sandrine Bonnaire a film forgatásakor már a César-gála által elismert, vezető francia színésznő volt, és ez a korábbi tapasztalat látható a szerep mértéktartó kivitelezésében.

Kiemelkedő tények

A két rész együttes játékideje meghaladja az öt órát – ritka vállalkozás a kortárs európai arthouse filmben.
Pierre Cauchon beauvais-i püspök, aki a valódi perben Jeanne ellen ítélt, a film egyik kulcsszereplője – Rivette nem fiktív bírákat, hanem a történeti alakokat helyezi a tárgyalóasztal mögé.
A film megközelítése szemben áll a legtöbb Jeanne d'Arc-feldolgozással: nincs diadalmas feloldás, nincs mennyei látomás – csak egy eljárás, amely a végéig tart.

Ajánló

További 1994-os filmek Összes 1994-os film

Kapcsolódó tartalmak

Gyakran Ismételt Kérdések

Az alapcselekményt érteni lehet önállóan is, de a két rész együtt adja Jeanne d'Arc teljes sorsát a katonai sikerektől a mártírhalálig. Az M4-en mindkét részt megtalálod.
Rivette nem heroizál és nem szentesít: a per bürokratikus részleteire, az egyházi logikára és Bonnaire belső küzdelmére összpontosít. Ez realistább képet ad, mint a szokásos életrajzi drámák.
A roueni per latin nyelvű protokollja fennmaradt, és Jeanne d'Arc tárgyalása az egyik legjobban dokumentált középkori bírósági eljárás. Rivette ezeket a forrásokat vette alapul a kihallgatási jeleneteknél.
A film hosszú és lassú – Rivette szándékosan meditatív stílusban dolgozik. Aki tömör cselekményt vár, azt meglepte; aki szövegorientált, zárt terű drámát keres, annak ez a stílus különleges élményt nyújt.
Sandrine Bonnaire alakítja a főszerepet visszafogott, naturalista stílusban. Nem szenvedélyes kinyilatkoztatásokra épít, hanem az ellenállás és a fáradtság egyensúlyára – ettől lesz az alakítás különlegesen hiteles.