Adj király katonát! (1983)
Adj király katonát!
Jutka, az állami gondozásban nevelkedett tizenéves lány Budapestre utazik, hogy egy textilgyárban kezdjen új életet. A munkásszállón hamar barátságot köt Zsuzsával, akivel együtt próbálnak boldogulni a nyolcvanas évek eleji főváros szürke peremvidékén. A lányok mindennapjait a gyári munka monotonitása, az alkalmi kapcsolatok kiúttalansága és egy saját család iránti vágyódás határozza meg. Pál Erdőss alkotása kíméletlen szociografikus pontossággal rögzíti az intézeti fiatalok korabeli kilátástalanságát és kétségbeesett kitörési kísérleteit. Pál Erdőss fekete-fehér dokumentarista formanyelve nyers őszinteséggel mutatja be a perifériára szorult fiatalok mindennapjait. Ozsda Erika eszköztelen, amatőrként is rendkívül természetes játéka hitelesen jeleníti meg Jutka dacosságát és szeretetéhségét. A film a Budapesti Iskola stílusjegyeit követve tudatosan mellőzi a klasszikus dramaturgiai építkezést, helyette szinte tapintható pontossággal dokumentálja a korabeli munkásszállók fojtogató atmoszféráját.
Fővárosi munkásszállók rideg valósága fogadja a szeretetre és családra vágyó, állami gondozásból kikerült tizenéves lányokat a nyolcvanas évek Magyarországán.
Streaming 3 0 hivatalos · 3 felhasználói
Felhasználók által beküldött linkek
3
A közösségi linkek a fiókodhoz tartoznak
A kedvenceid, a műfajaid és 47 497 film és sorozat közösségi stream-linkjei mind a fiókodban gyűlnek — minden tetted számít. A linkek belépés után láthatók; egy kattintással megőrzöd, és nem veszíted el.
- A közösség stream-linkjeinek megtekintése és beküldése
- Kedvencek, figyelőlista, értékelések
- Személyre szabott film- és sorozatajánlások
Ingyenes örökre · nincs spam · nem posztolunk a nevedben · Már van fiókom
Közösségi értékelés
A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.
Kommentek
Leírás
Jutka és Zsuzsa intézeti nevelkedés után a fővárosban próbálnak szerencsét. A textilgyári munka és a munkásszálló közege hamar szembesíti őket azzal, hogy stabil háttér nélkül szinte lehetetlen felszámolni az esélytelenséget.
Röviden
- Megjelenés
- 1983
- Hossz
- 1 óra 53 perc
- Rendező
- Pál Erdőss
- Értékelés
- 6.8 / 10
- Eredeti cím
- Adj király katonát!
Rendező(k)
Kinek ajánljuk?
Kifejezetten a dokumentarista játékfilmek, a szociográfiák és a Budapesti Iskola irányzata iránt érdeklődőknek ajánlott. Azoknak a nézőknek fog tetszeni, akik szeretik Tarr Béla korai munkáit, mint a Családi tűzfészek, vagy Schiffer Pál Cséplő Gyuri című alkotását. Akkor is érdemes tenni vele egy próbát, ha a lassabb folyású, amatőr szereplőkkel forgatott kelet-európai drámákat keresed.
Gyors tények
- Pál Erdőss első nagyjátékfilmje rendezőként.
- A produkció az 1983-as cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera (Caméra d'Or) díjat.
- Ozsda Erika amatőr színészként alakította a főszereplő Jutkát.
- A film a nyolcvanas évek eleji magyar dokumentarista játékfilm stílusirányzatának fontos darabja.
- Fekete-fehér nyersanyagra forgatták, ami erősíti a vizuális világ komorságát.
- Az alkotás az IMDb-n jelenleg 6.8 pontos értékeléssel rendelkezik.
Miért érdemes megnézni?
- Hiteles szociológiai kordokumentum a nyolcvanas évek eleji Magyarország munkásosztályáról.
- Ozsda Erika sallangmentes, ösztönös alakítása Jutka szerepében.
- A dokumentarista és a fikciós formanyelv bravúros ötvözése.
- Kíméletlen pontossággal ábrázolja az állami gondozásból kikerült fiatalok kilátástalanságát.
- Megmutatja a korszak Budapestjének kevésbé ismert, ipari és periférikus arcát.
Érdekességek
- Pál Erdőss a filmet a Balázs Béla Stúdió hagyományaira építve hozta létre, kerülve a műtermi díszleteket.
- Ozsda Erika a forgatás idején maga is hasonló szociális közegből érkezett, ami sokat segített a karakter megformálásában.
- A filmet a nemzetközi piacon The Princess (A hercegnő) címmel forgalmazták és mutatták be a fesztiválokon.
- A film elkészítése előtt a rendező dokumentumfilmeket forgatott, és ezt a markáns látásmódot emelte át a játékfilmes keretek közé.
Kiemelkedő tények
- Az 1983-as cannes-i siker után a locarnói filmfesztiválon is komoly szakmai figyelmet kapott.
- A magyar mozikban 1983-ban mutatták be, később a Nemzeti Filmintézet végezte el a digitális restaurálását.
- A filmtörténet a Budapesti Iskola (dokumentarista fikció) egyik kései, de annál fontosabb csúcspontjaként tartja számon.
