A Nap ereje / Solnechnyy udar (2014)
Sunstroke
Nikita Mikhalkov 2014-es orosz filmje két idősíkot fon egybe: fehér tisztek 1920-as évek eleji fogságát és egy korábbi, Volga-gőzösön lobbanó, pár napig tartó szerelmi találkozást, amely az egyik tiszt emlékezetébe égett. A főszerepben Martins Kalita látható, mellette Viktoriya Solovyova és Anastasiya Imamova alakít. A történet Ivan Bunyin azonos című elbeszélésére és Átkozott napok naplójára épít, az orosz polgárháború elveszett világát és egy múló szenvedélyt állítva egymás mellé. A gőzös meleg nyarának könnyedsége és a tábor szürke végessége nem csupán időben, hanem érzületben is ütközik. Mikhalkov rendezése szándékosan lassú ritmusú: a Volga-panorámák és a tábor sárba taposott udvara egymást váltva rajzolnak ki egy kettős veszteségtörténetet, amelyből azonban hiányzik az a drámai feszítés, ami a közel háromórás játékidőt maradéktalanul igazolná. A két idősík váltakozása sokszor inkább szétterít, mint sűrít — a karakterek motivációi alulírottak maradnak, a dialógusok néhol ünnepélyes ürességbe csúsznak. Martins Kalita visszafogott, belülről égő játéka az egyensúlyt keresi, de a film egésze inkább hangulatra, mint drámai logikára alapoz. Mikhalkov-rajongóknak ez a mérleg elegendő; a kevésbé elkötelezett nézőnek kitartást igényel.
Egy nyári hajón fellobbanó szenvedély és egy polgárháborús tábor szürke végessége tükrözi egymást Mikhalkov kettős drámájában.
Közösségi értékelés
A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.
Leírás
A film egy orosz fehér tiszt perspektíváján keresztül mutatja be, mit jelent egy rövid szerelmet és egy egész világrendet egyidejűleg elveszíteni. Mikhalkov a forradalom előtti nyár könnyedségét és az 1920-as fogság kijózanító valóságát szerkeszti párhuzamba. A mű inkább hangulati, mint cselekményes alkotás.
Kritika
Filmzene (1)
Streaming 88 12 hivatalos · 76 felhasználói
A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)
Felhasználók által beküldött linkek
76
A közösségi linkek a fiókodhoz tartoznak
A kedvenceid, a műfajaid és 46 636 film és sorozat közösségi stream-linkjei mind a fiókodban gyűlnek — minden tetted számít. A linkek belépés után láthatók; egy kattintással megőrzöd, és nem veszíted el.
- A közösség stream-linkjeinek megtekintése és beküldése
- Kedvencek, figyelőlista, értékelések
- Személyre szabott film- és sorozatajánlások
Ingyenes örökre · nincs spam · nem posztolunk a nevedben · Már van fiókom
Röviden
- Megjelenés
- 2014
- Hossz
- 3 óra 0 perc
- Rendező
- Nikita Mikhalkov
- Értékelés
- 5.8 / 10
- Eredeti cím
- Sunstroke
Rendező(k)
Kinek ajánljuk?
A film elsősorban azoknak szól, akik türelmesen fogadják a lassú, hangulati építkezést, és érdeklődnek az orosz történelem vagy Bunyin-féle irodalom iránt. Az Elégett napok vagy a klasszikus orosz arthouse — például Tarkovszkij — kedvelői otthon érezhetik magukat ebben a tempóban. Aki drámai sűrítést és gyors cselekményszövést vár, inkább más Mikhalkov-filmmel kezdje.
Gyors tények
- Rendező: Nikita Mikhalkov, az Elégett napok Oscar-díjas alkotója
- Irodalmi alap: Ivan Bunyin Napsütés novellája és Átkozott napok naplója
- Műfaj: történelmi dráma romantikus szállal
- Helyszín: Volga-folyó és egy 1920-as évek eleji fogolytábor
- Főszereplő: Martins Kalita
- Korszak: az orosz polgárháború utáni évek
- IMDb-értékelés: 5,8/10
Miért érdemes megnézni?
- Mikhalkov vizuális kontrasztja éles: a Volga napfényes fedélzete és a tábor agyagos udvara két külön világ egyazon vásznon
- Ivan Bunyin Nobel-díjas prózájának adaptációja ritka és értékes műfaj az orosz filmtörténetben
- Martins Kalita visszafogott, belülről izzó főszereplése megkerülhetetlen teljesítmény
- Az orosz polgárháborút fehér oldali perspektívából bemutató filmek szűk kategóriájának egyik figyelemre méltó darabja
- Azoknak, akik Mikhalkov korábbi munkáit ismerik, ez a film kiegészíti az orosz XX. századi traumák iránti rendezői érdeklődést
Érdekességek
- A film Ivan Bunyin két különböző művét ötvözi egyetlen narratívában: a Napsütés novellát és az Átkozott napok forradalmi naplót
- Bunyin 1933-ban Nobel-díjat kapott irodalomból — az első orosz szerző, aki elnyerte ezt az elismerést
- Nikita Mikhalkov az Elégett napokkal (1994) már egyszer feldolgozta a sztálini terror korát; a Nap ereje a polgárháború korábbi traumájához nyúl vissza
- A Volga folyó nemcsak helyszín a filmben, hanem vizuális és dramaturgiai motívum: az elválás és az eltűnés szimbóluma
Kiemelkedő tények
- Mikhalkov egyetlen filmben kísérelt meg összefűzni egy szerelmi novellát és egy politikai naplót, ami szerkezeti szempontból szokatlan vállalás
- A fehér tisztek fogolytáboros kerettörténete ritka nézőpontot kínál az orosz polgárháborúhoz: a veszteség oldaláról mesél
- A Volga-gőzöst mint helyszínt az orosz irodalmi hagyomány az elveszett ártatlanság és a múló szabadság képeként kezeli — Mikhalkov ezt a hagyományt tudatosan mozgósítja
