A harmadik ember (1949)
The Third Man
Holly Martins amerikai ponyvaíró a romokban heverő, négyhatalmi megszállás alatt álló Bécsbe érkezik, hogy munkát vállaljon régi barátjánál, Harry Lime-nál. Érkezésekor azonban azzal szembesül, hogy Lime rejtélyes körülmények között életét vesztette egy autóbalesetben. Mivel a brit katonai rendőrség tisztje, Calloway őrnagy, valamint a gyanús osztrák ismerősök ellentmondásos információkat adnak a tragédiáról, Martins maga kezd nyomozásba. A macskaköves, ködös utcákon és a feketepiac sötét hálózatán keresztül egy kiterjedt gyógyszercsempész banda nyomára bukkan. Carol Reed rendező Robert Krasker operatőrrel karöltve a ferde kameraállások és a markáns fény-árnyék kontrasztok alkalmazásával teremtette meg a szorongás vizuális megfelelőjét. Joseph Cotten naiv amerikaiként kiválóan ellenpontozza a háború utáni Európa cinizmusát, míg Orson Welles a szűkös játékideje ellenére is teljesen uralja a vásznat a kétértelmű, opportunista szélhámos szerepében. A szétbombázott bécsi helyszínek és Anton Karas ikonikus citerazenéje nem pusztán stíluselemek, hanem a morális romlás aktív közvetítői a történetben.
Romos utcák, ferde kameraállások és Anton Karas citerazenéje kíséri Holly Martinst, miközben barátja halála után kutat a háború utáni Bécsben.
Streaming 29 29 hivatalos · 0 felhasználói
A meta4.hu egy filmes-sorozatos-játékos rajongói közösség — a tartalom megtekintéséhez a szolgáltató hivatalos oldalára navigálsz. (DSA 14. cikk)
Felhasználók által beküldött linkek
A közösségi linkek a fiókodhoz tartoznak
A kedvenceid, a műfajaid és 47 809 film és sorozat közösségi stream-linkjei mind a fiókodban gyűlnek — minden tetted számít. A linkek belépés után láthatók; egy kattintással megőrzöd, és nem veszíted el.
- A közösség stream-linkjeinek megtekintése és beküldése
- Kedvencek, figyelőlista, értékelések
- Személyre szabott film- és sorozatajánlások
Ingyenes örökre · nincs spam · nem posztolunk a nevedben · Már van fiókom
Közösségi értékelés
A ti 1–10-es szavazataitok arányosan alakítják a végeredményt. Az értékelésért +12 pont jár.
Kommentek
Leírás
A II. világháború utáni Bécs a feketepiac és a megszálló hatalmak játszótere. Ide érkezik meg Holly Martins amerikai író, de barátja, Harry Lime helyett csak a férfi temetését találja, ami után kétségbeesett magánnyomozásba kezd a romos fővárosban.
Trailer — A harmadik ember (1949)
A(z) A harmadik ember (1949) (1949) hivatalos előzetese. Műfaj: Misztikus, Thriller, Film-Noir.
Filmzene (3)
Röviden
- Megjelenés
- 1949
- Hossz
- 1 óra 33 perc
- Rendező
- Carol Reed
- Értékelés
- 8.1 / 10
- Eredeti cím
- The Third Man
Rendező(k)
Kinek ajánljuk?
A klasszikus krimik, a sötét tónusú thrillerek és az európai filmművészet iránt érdeklődő nézők számára készült alapmű. Kifejezetten ajánlott azoknak, akik kedvelik a háború utáni kém- és bűnügyi történeteket, a cinikus karaktereket, vagy szerették A máltai sólyom és a Babylon Berlin nyomozati szálait.
Gyors tények
- A filmet 1949-ben mutatták be Carol Reed rendezésében.
- A forgatókönyvet a neves angol író, Graham Greene írta.
- Anton Karas egy bécsi borozóban zenélt, amikor a rendező felfigyelt rá, így született meg a film híres citerazenéje.
- A produkció jelentős részét az 1948-as, háborús károkat szenvedett Bécs valódi helyszínein rögzítették.
- A prágai és svájci utalások ellenére a brit katonai rendőrség nyomozásának középpontjában egy penicillin-hígítási botrány áll.
Miért érdemes megnézni?
- Az európai film-noir műfaj egyik leghíresebb, vizuálisan stílusteremtő képviselője.
- Orson Welles első feltűnése az árnyékban a filmtörténet egyik legtöbbet elemzett belépője.
- A ferde (dutch angle) kameraállásokkal operáló fényképezés tökéletesen átadja a megszállt város paranoiás érzését.
- A Práter híres óriáskerekén zajló dialógus a morális romlás hátborzongató és tárgyilagos ábrázolása.
Érdekességek
- Graham Greene először egy kisregényt írt a történetből, hogy abból fejlessze ki a végleges forgatókönyvet Carol Reed számára.
- Anton Karas citeraművész a film bemutatója után világhírű lett, és a The Third Man Theme a nemzetközi slágerlisták élére ugrott.
- Orson Welles maga írta meg a svájci kakukkos órákról szóló híres és cinikus monológját.
- A finálé csatornajeleneteit részben valódi bécsi helyszíneken vették fel, bár Welles a rossz szagok miatt nem volt hajlandó huzamosabb ideig a lenti díszletek között dolgozni.
Kiemelkedő tények
- Elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját (Nagydíj), ami a mai Arany Pálma elődje.
- Robert Krasker munkáját a fekete-fehér fényképezés kategóriájában Oscar-díjjal jutalmazták.
- A Brit Filmintézet (BFI) egy 1999-es szavazásán a huszadik század legjobb brit filmjének választotta.
